Orbán Viktor nem kertelt március 15-én: “Az év elején kevesen voltunk, az év végére mi leszünk a…”

Orbán Viktor miniszterelnök március 15-én a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében tartotta meg ünnepi szónoklatát.

“1848 márciusában Európa lángokban állt. Vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak. Mit csináltak a magyarok? Verset írtunk. 12 pontot szerkesztettünk. Átsétáltunk Pestről Budára – az volt az első Békemenetünk. Puskalövések nélkül kiszabadítottuk a politikai foglyokat. (…) És estére győztünk. Napra pontosan 9 hónapra rá megszületett Petőfi Zoltán” – kezdte beszédét a kormányfő.

Mint folytatta a forradalomból – ha magyar fiatalok csinálják – nem halál, hanem élet fakad.

Szerinte a mai nyugati világ azt hirdeti, hogy a politikai élet legfontosabb kérdése, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre, de ez “kolosszális tévedés”, nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk gyerekeinkre, hanem hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra, “valójában ezen múlik minden”, és ezen múlt már 1848-ban is.

176 évvel ezelőtt azért egyenesedtek fel a magyarok, mert a ’48-asok szülei “hazájukat szerető fiakat hagytak a világra”.

“A márciusi ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse. Tudták, hogy a magyar haza örökös fenyegetettség árnyékában él. Nem elég nagy a mérete, nem a sokasága és a pénze, hogy garantálja a haza megmaradását, csakis a polgárok szeretete tartja fenn, ez tesz minket különlegessé” – fejtegette a miniszterelnök.

Aláhúzta, ma nyugaton millióan gondolják úgy, hogy a semmiből jönnek és a semmibe mennek, háborúkat robbantanak ki, országhatárokat rajzolnak át, és megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket.

“Mi jövünk valahonnan, és tartunk valahová. Minden, amink van, az elődeinktől kaptuk, fenntartjuk és továbbadjuk. A magyar nem tartja magát szabadnak, csak mert nem éhes, (…) ez nekünk kevés. A szabadság nekünk az, ha olyan fedélt építünk a fejünk felé, amely fölött nincs egy háziúr. Mi tudjuk, (…) a legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk” – mondta még Orbán Viktor.

Aztán a “dolgok gyökeréről” szólt. “Ezt is Petőfitől tudjuk: rabok legyünk vagy szabadok, minden ezzel kezdődik. Láncból lehet kardot kovácsolni, de olyan nincs, hova valami kicsit lánc vagy kicsit kard” – ecsetelte a kormányfő.

Szerinte vágyakozunk a csendes, nyugodt, biztos élet örömei után, megszerezhetjük, és biztos vagyok benne, hogy meg is adja a Jóisten, csak előtte van egy kis munka.

1848-ban megálltunk Schwachatnál. Most Brüsszelig fogunk menetelni. Nem vagyunk már éppen csikók, mégiscsak 1100 éves állam volnánk. (…) Itt az idő, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék. Nem fogadjuk el, hogy Brüsszel magára hagyta az európaiakat, és szembefordult velük” – részletezte.

Leszögezte, Magyarország csak a békével járhat jól, “nem kérünk a háborúból”. Béke helyett szerinte háborút, biztonság helyett jogállamisági hercehurcát kaptunk, de “ideje, hogy helyreállítsuk az európai emberek önbecsülését”. Szerinte ebben nem vagyunk egyedül, a szlovákok állnak, a csehek készülődnek, a hollandok lassan irányban, “sorsfordító év lesz az idei”.

“Az év elején kevesen voltunk, az év végére mi leszünk a többség a nyugati világban, nagy esélyek nyílnak meg előttünk, szuverenista fordulat küszöbén állunk Amerikában, és megnyithatjuk a nyugati nemzetek új, nagy korszakát, amelyben mindenki megtalálhatja a számítását, kivéve, akik kiírták magukat a történelemből, akik megszegték a nemzet szolgálatára tett esküjüket”

El kell szerinte dönteni, hogy valaki az igazság szolgálatában áll-e vagy “a Soros-birodaloméban”. “Brüsszeli gyárszalag vagy magyar szabadság? Június 9-én itt a választás. Nem bújhatsz el, kiállsz a hazáért vagy idegen kenyeret eszel. És mi is megtudjuk, milyen gyerekeket hagytunk a világnak” – zárta gondolatait a Múzeumkertben Orbán Viktor miniszterelnök. Íme a teljes beszéd:

Te mit gondolsz? Ne felejtsd el megosztani!

(Forrás: MTI)