A szakértő most már ki merte mondani a legfájdalmasabb dolgot Egressy Mátyás ügyében: “Az izmok perceken belül annyira lehűlnek, hogy…”

Noha már 2 hét is eltelt Egressy Mátyás eltűnése óta, a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat, a HUNGO munkatársai mindent bevetettek, hogy rátaláljanak a Dunában.

Motorcsónakokkal járták a vízfelszínt, gyalogosan kutatták át a partszakaszokat, drónokat küldtek a levegőbe – eredménytelenül.

Csomor Balázs, aki korábban vízi rendőrként dolgozott, a Blikknek elmagyarázta: a téli körülmények rendkívül megnehezítik a mentési műveleteket. Míg nyáron a gyors sodrás akár Ercsiig is sodorhatja a testet egy nap alatt, télen teljesen más a helyzet.

„A hideg hónapokban a Duna áramlása lényegesen lassabb, a mélységben pedig szinte teljesen mozdulatlan a víz” – magyarázta a szakember.

Hozzátette: melegebb időben a nagy fordulatszámú hajócsavar képes felkavarni a mederfeneket és felszínre hozni az elakadt testet, ám a téli viszonyok mellett ez sem használ.

A mentőszolgálat szakértői a közösségi oldalukon részletezték a veszélyeket: A Duna vízhőmérséklete az extrém téli időjárás miatt csupán 0,4–1 Celsius-fok körül mozog. Ilyen hidegben a vízbe eső embert azonnal sokk éri, ami irányíthatatlan légzési reflexet indít el.

„Az izmok perceken belül annyira lehűlnek, hogy az áldozat képtelenné válik a mozgásra. Ez szívmegálláshoz, majd halálhoz vezet” – írták.

A holttestek a tüdő vízzel való megtelése miatt lesüllyednek a meder aljára, ahol a gyenge sodrás mozgatja őket. Ez megnehezíti a radaros felderítést is.

Ha az első napokban nem kerülnek elő, a kutatási területet naponta bővíteni kell, a fagyos vízben pedig akár hetekig is eltarthat, amíg a test a felszínre emelkedik.

Itt szintén egy videót láthatsz Egressy Mátyás rejtélyes eltűnésével kapcsolatban:

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!