Ilyen jogrend lép életbe háborús veszély vagy váratlan támadás esetén hazánkban

Mivel a szomszédunkban háború dúl, nem árt tudnunk, milyen különleges jogrend lép életbe háborús veszély, például váratlan támadás esetén.

A különleges jogrenden belül az Alaptörvény ötfajta különleges állapotot különböztet meg:

rendkívüli állapot (nemzetközi konfliktus esetén),

szükségállapot (országon belüli eredetű szükséghelyzet, konkrétan: lázongás vagy polgárháború esetén),

megelőző védelmi helyzet (rendkívüli állapot kihirdetése előtti háborús veszély esetén),

váratlan külső támadás (amelyet természeténél fogva nem kell kihirdetni), valamint a

veszélyhelyzet (természeti vagy ipari katasztrófa esetén).

Az Országgyűlés határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről.

(1) Az Országgyűlés

a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.

(2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és – tanácskozási joggal – a Honvéd Vezérkar főnöke.

(2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja

a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat;

b) a köztársasági elnök jogait;

c) a Kormány jogait

Váratlan támadás:

(1) A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles.

(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést és a köztársasági elnököt.

(3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla! 

(Forrás: Magyarország Alaptörvénye, kiemelt kép: MTI – Vasvári Tamás)