Vujity Tvrtko nem bírta tovább, kitálalt Berkiről: “Ha ennyi is elég, akkor minek keményen megdolgozni a…”

Vujity Tvrtko a közösségi oldalán hosszú bejegyzésben boncolgatja a Berki-jelenséget.

Berki Krisztián és a hozzá hasonló cselebek sztárrá válását. A valóságshow-hősök népszerűségét. Többek között ezt írja:

“Elég a böfögés és fingás, elég a nemiszervpörgetés, elég az csúnya beszéd vagy a sosem volt ‘herevasalás’, és máris sztár lehet az ember.

Ha pedig ennyi is elég, ha ilyen egyszerű ez az egész, akkor minek keményen megdolgozni a ténylegesen értékes sikerért? Minek küzdeni a tudásért, bölcsességért, a tapasztalatokért, a valós teljesítményekért?

Ennek az egésznek pedig – a pillanatnyi ‘sztárság’ mellett – csak vesztesei vannak, méghozzá hatalmas vesztesei: veszítenek azok a valódi tehetségek, akik nem tudják kellő módon bemutatni a tudásukat és tehetségüket, mert a médiafelületeket elorozták előlük az értéktelen hülyeségekről szóló cikkek, riportok, beszámolók.

Jellemző és elgondolkodtató példa lehet, hogy a kétes cselekedeteivel a társadalmat megosztó ‘botrányhős’ (micsoda fogalom ez a sajtóban elterjedt kifejezés?!) összehasonlíthatatlanul többet szerepelt a nyilvánosság előtt, mint olimpiai és világbajnok névrokona, hazánk büszkesége. Egy kisgyermek számára – aki mondjuk kettejük közül választott példaképet magának – finoman szólva sem volt egyenlő a pálya.

Az ‘igazi csillagok’ mellett veszít a társadalom egésze is, mert lassan hozzászoktatták a kétes értékű tartalmakhoz, amelyek jelentős része ráadásul kitalált, nem is igaz történet” – majd később így folytatja:

“Nem mondom azt, hogy mindenkinek és állandóan szépirodalmat kell olvasnia, verseket kell szavalnia és komolyzenét illik hallgatnia, ám ha napi szinten az értéktelenség ül tort, ha a büfögés, hamis herevasalás vagy a börtönbevonulók sztárolása lesz az alapértelmezett érték, akkor ez megviselheti a társadalmat. Meg is viseli. A tétet pedig folyamatosan emelni kell. Mindig nagyobbat, erősebbet, extrémebbet ‘kell’ kitalálni ahhoz, hogy valaki címlapra kerüljön. És ha tényleg ez a címlap, akkor ez a példa sokak számára”.

Majd ezt a következtetést vonja le:

Ezeket az embereket senki sem készítette fel arra, hogy pillanatok alatt ‘sztárok’ lesznek, ezt sulykolja beléjük a média, s utánuk az emberek egy része is. Példaképek lesznek, sajnálatosan sokszor rossz példaképek. Miért? Mert egy fiatal bátran mondhatja: ha a tévében és újságokban sztárolt híresség is ezzel él, akkor ő is kipróbálja. Tudjátok: ez a példa szerepe és a példakép felelőssége (kell, hogy legyen).

Majd így zárja bejegyzését: “Én ‘csak’ azt szerettem volna leírni Nektek, hogy itt és most adott egy olyan pillanat, amikor érdemes lenne feltenni a kérdést:

JÓL VAN EZ ÍGY?

A fenti soraimból kitalálhattátok: szerintem nincs. Azért én – örök optimistaként és hivatásom szerelmeseként – most is és mindig bízok egy jobb jövőben” – olvasható a bejegyzésben.

Te mit gondolsz? Ne felejtsd el megosztani!