Kiderült, hányan férnének el a budapesti metróban, ha óvóhelyként funkcionálna: meglepő szám jött ki

Sokan csak városi legendaként emelgetik a fővárosi metró alagútjaiban kialakított atombiztos óvóhelyet. Pedig valóban létezik, és rengeteg embernek nyújthat menedéket.

A rendszer ma is él, kifogástalanul működik, bármikor éles helyzetben is bevethető.

Akár 220 ezer ember védelmét is képes ellátni a 2-es és a 3-as metró alagutakban kialakított óvóhelyi rendszer – mondta el Gulyás Attila, a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Blikknek.

Az óvóhely magában az alagútban helyezkedik el, ide terelnék le baj esetén az embereket. A síneket persze áramtalanítják ebben az időszakban. Egy emberre nagyjából fél négyzetméter jut. A helyenként 40 méter mélyen fekvő szakasz a felszíntől hermetikusan elzárható, sőt egyes alagútrészek egymástól is elkülöníthetők – árulta el a szakember, akinek rendszeresen vizsgát is kellett tenni sok száz metró dolgozóval együtt, akik az óvóhely működtetéséért felelősek.

És mi mindenre van szükség ahhoz, hogy ennyi embert legalább három napig teljesen izolálni lehessen a felszíntől?

A mozgólépcsők tetején, illetve alján hatalmas, több tonnás, mintegy 80 centi vastag, léglökés álló, ólommal bélelt zsilipkapuk vannak beépítve. Bizony, jelenleg is ott vannak, egy gumilappal burkolt felszedhető járófelületek takarásában, így természetesen az utasoknak soha nem tűnik fel.

Budapesten és az országban is számos óvóhely és bunker létezik. Ezek egyike a Kossuth térről a Deák Ferenc tér felé körülbelül félúton, a metró alagúttól jobbra nyílik. Ez a hírhedt F4-es kódjelű, egykoron szupertitkos földalatti óvóhely, ami 16 emelet mélyen fekszik, és még a kommunista diktátor, Rákosi Mátyás építtette.

“Az F4 a metróhoz hasonló technológiai megoldásokkal készült (metróállomásra és alagútra hasonlít). Korábbi híresztelések szerint rabokkal építtették a bunkert, de a valóságban vidékről Budapestre szállított bányászok dolgoztak rajta, akik úgy tudták, hogy a 2-es metrót építik. Szintén korabeli legendák szerint az F4-nek közvetlen kapcsolata volt a Parlamenttel, de az építmény jelenlegi kezelője, a BKV az átvizsgáláskor nem talált erre utaló jeleket, bizonyítékokat.

A 2200 ember befogadására alkalmas 3500-3800 négyzetméteres objektum építését 1952. május 1-én kezdték el. Az építkezés a metró építésével egy időben, megszakításokkal folyt, néha csak állagmegóvási szinten, néha nagy anyagi és személyi ráfordítással. A Pártgazdasági Osztály előírása szerint 250 fő „aktív, magas nívójú szellemi munkát végző dolgozó” számára kellett megfelelő védelmet és zavartalan munkahelyet biztosítani egy esetleges háborús légitámadás során.

Az 1960-as évek elején a közelben lévő Nehézipari Minisztérium számára fejezték be, mint tömegóvóhelyet. Teljes befejezése 1962-63-ban történt, állami beruházásban, de az eredeti tervek csak részben valósultak meg

A 2-es metró alagútjával 1973-ban kapcsolták össze. A metrónak a Deák Ferenc tér és Kossuth Lajos tér közötti alagútjából nyílik az egyik bejárat, ezt azonban csak a pályaszakasz áramtalanítása után lehet megközelíteni. 4000 köbméteres kapacitású levegőszűrő rendszerrel szerelték fel, amely a radioaktív por megszűrésére is alkalmas lett volna a szovjet gyártmányú, aktív szén tartalmú, harcigáz-szűrő doboknak köszönhetően. Emellett 150 köbméteres víztartállyal is felszerelték.

Állapota nagyon leromlott, ennek ellenére a szellőztető berendezések működnek, ezeket rendszeresen karban is tartják és hetente ellenőrzik” – olvasható a Wikipédián.

Te mit gondolsz? Ne felejtsd el megosztani! 

(Kiemelt kép: BKV)