Szívfacsaró üzenetet hagytak Egressy Mátyásnak a Lánchídon! Lefotózták, mi mindent írtak neki:

Az Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatos egyik Facebook csoportban megrázó új tartalom jelent meg.

Az egyik csoporttag lefotózta, hogy egy szívfacsaró üzenetet, egy verset tettek ki a Lánchídnak azon pontjára, ahonnan Matyi – eddig tisztázatlan körülmények között – a Dunába zuhant.

A vers Matyi tragédiájáról szól, és arról, hogy milyen törékeny az élet. Mutatjuk is a költeményt teljes egészében:

Tizennyolc év és már elmentél,
csendben a híd alatt véget értél.
Az élet előtt álltál, fény és remény,
de a sötét árnyék vitt el téged, kérdem én,
miért, miért?

Budapesti éjszaka, fények és nevetés,
egy álmos péntek este, semmi intő jel, semmi sejtés.
Barátokkal indultál, egy szokásos buli,
Ki gondolta volna, hogy ez lesz az utolsó utad,
Matyi.

Senki sem tudta, hogy ez az utolsó este,
hogy többé nem mondjuk: „holnap találkozunk, persze”.
Bárcsak lett volna ott egy lélek melletted,
Egy kéz, mi megfog, egy szó, mi azt mondja: ne menj, ne tedd.

Az egész ország megmozdult érted,
Ezrek keresték, idegenek is reméltek.
Örs, aztán Csömör, és csak csend maradt,
Mindenki azt várta: „Megtaláltuk Matyit!”.

Értelmetlen halál, ennyire fiatalon,
Ismeretlenül is felfoghatatlan fájdalom,
Egy élet, ami még kezdődő volna csak,
De most nélküled megy tovább a világ, nap mint nap.

Miért nem segített senki azon az éjszakán?
Miért nézünk át egymáson némán, bután?
Miért nem vesszük észre, ha valaki elveszik,
Ha egy lélek csendben segítségért könyörög?

Elveszett élet, a hiányod mindent átsző,
de a szívünkben örökké élsz, a fényed soha el nem tűnő.
Isten veled, Matyi!

Oszd meg, hogy mások is láthassák!