Fluor Tominál elszakadt a cérna: „Volt, hogy nem tudtam miért kezdek el egyik pillanatról a másikra zokogni, aztán…”
Hosszú és nagyon mély bejegyzést tett közzé közösségi oldalán Fluor Tomi. Mikor a kommentelők neki is megüzenték, hogy sajnálkozás helyett mehetne kapálni, őszintén leírta, mi mindenen ment már keresztül:
Többek között az írja: „Az én munkám nem ér véget műszak után, ez egy 0-24-es történet folyamatos nyomás alatt hatalmas felelősséggel terhelve.”
Később így folytatja: „Volt, hogy nem tudtam, miért kapok nehezen levegőt vagy hogy miért kezdek el egyik pillanatról a másikra zokogni, aztán sugárban hányni. Jött a pánik és magam körül csak egy összeomló világot láttam, aminek a falai rám dőlnek és k..vára nehezen jöttem ki a romjai alól.”
A kétkezi munkával kapcsolatban elmeséli: „Dolgoztam hentespultban, ahol napi 100 csirkét seggeltem le, csomagoltam szalag mellett tévéhátlapot éjszakás műszakban, melóztam tejüzemben, ahol azért ették az alkalmazottak a vajat, mert ingyen volt. Megfordultam már sok helyen, akadt olyan is, hogy péntekre 105 forintom maradt és azon agyaltam a non-stopban, hogy akkor mit tudok venni úgy, hogy a hétfői fizuig kihúzzam.”
Hosszú bejegyzését így zárja: „Pont azért, mert voltam halál csóró, nem annyi pénzt költöttem el, amennyi volt, így megvannak a magam befektetései és az anyagi biztonságom is, de ami még akkor se fogyna el, ha már minden egyéb, az a szívem, a lelkem, amit beleraktam, amivel megéltem ezt a szerelmet a munkám iránt. Szóval bocsánat, de nem megyek el kapálni!”
A teljes bejegyzést itt tudod elolvasni, megéri, mert nagyon őszinte és tanulságos:
https://www.facebook.com/fluortomi/posts/3423548701012104
Oszd meg, hogy mások is láthassák!
(Kiemelt kép forrása: Fluor Facebook oldala)



