Megszólalt az orvos! Iszonyú, mit érezhetett Szilárd a haláltusája során! Kamerák előtt mondta el:

Most, hogy már nem keresik tovább Suhajda Szilárdot, és el kell fogadni az elfogadhatatlant, hogy Szilárd nincs többé, a gyász mellett próbálunk választ találni a miértekre.

Miért nem fordult vissza Szilárd, mikor érezhette, hogy baj van?

Hogy történhetett meg végül a tragédia, ha testét nem találták meg? Szilárd haláláról újabb borzalmas részletek derültek ki, amikről ide kattintva olvashatsz.

Ide kattintva pedig megtudhatod, hogyan küldte el melegebb éghajlatra Torres Dani a Szilárd halálán károgókat.

Dr. Kulja András orvos nagyon népszerű a közösségi oldalakon, rengetegen figyelnek arra, amit a szakember mond.

Az orvos most kamerák előtt mondta el, mi történhetett Suhajda Szilárddal. Iszonyú, mit érezhetett Szilárd a haláltusája során.

Elárulta, pontosan mit is jelent az agyödéma, amit hegymászók kapcsán emlegetnek, és hogy miként reagál az emberi szervezet a pokoli, 8000 méter feletti magasságra. Íme a beszámoló:

„Az emberi szervezet a tengerszinthez közeli magassághoz alkalmazkodott, az itteni légnyomáshoz, az itteni oxigénsűrűséghez. Ahogy egyre feljebb megyünk, úgy csökken a levegő sűrűsége, és ezáltal csökken az egy légvétellel a tüdőnkbe és ezáltal a vérünkbe kerülő oxigénnek mennyisége”.

Dr. Kulja András szerint már 2000 méterem jelentkeznek a magaslati betegség első tünetei. Fejfájást, szédülést, hányingert tapasztalnak ilyenkor a hegymászók, ami azért következik be, mert a csökkent oxigénszintet próbálja kompenzálni a szervezetünk.

„Gyorsabbá válik a szívverés, gyorsabban lélegzünk, és kitágulnak az ereink is. Az értágulatnak következménye pedig az, hogy a kapillárisokban megnő a nyomás, ennek következtében a falukon keresztül több folyadék lép ki, ez tüdővizenyőhöz, tüdőödémához vezet, ami azt jelenti, hogy tovább romlik a légzés hatékonysága. Az agyban pedig agyduzzanatot, agyödémát okoz.

Az a probléma, hogy az agy egy zárt térben található, és ha tovább fokozódik az agyödéma, akkor az hozzányomódik a koponyacsonthoz, és létfontosságú részei kerülnek nyomás alá.

Körülbelül 8000 méter az a szint, amit halálzónaként szoktak emlegetni. Itt a levegő sűrűsége egyharmada a tengerszintinek. Ebben a magasságban az a nagyon nehéz, hogy ha csak az ember egyhelyben áll, akkor is energiát veszít.

Sokan gondolják, hogy ilyenkor miért nem pihen meg a hegymászó: azért, mert ha ilyenkor megpihen, az olyan, mintha egy viharos tengerben az éjszaka közepén próbálna meg pihenni – nem tudunk, mert küzdenünk kell a fennmaradáshoz. Ugyanígy küzd a szervezet minden légvételnél, minden pillanatban.

Ha sokáig van ebben a magasságban a hegymászó, akkor az alacsonyabb magasságban bekövetkező folyamatok felerősödnek, vagyis még jobban kitágulnak az erek, még több víz lép ki az erek falán, ezek által agyödéma lép fel. Ez azt jelenti, hogy hallucinációk, tévképzetek léphetnek fel.

Ha a látókéreg kerül nyomás alá, akkor a látását is elvesztheti a hegymászó. Nem tud racionális döntést hozni, még akkor sem, ha felkészült erre a helyzetre, hiszen maga a döntéshozatali központja kezd el helytelenül működni.

Arról nem is beszélve, hogy –20 fok van ebben a magasságban, vagyis a fagyás is egy óriási veszély. Ezért ha egy hegymászó nem tud időben visszafordulni és leereszkedni, akkor valószínűleg már nem fog leereszkedni. Valószínűleg ez történt Szilárddal is” – zárta gondolatait az orvos.

Itt meghallgathatod a beszámolóját teljes egészében:

@andras.doktor Replying to @ddorci25 A magaslati betegség kialakulása és élettana #orvos #edukáció #egészség #hegymászás #magaslatibetegség #andrasdoktor ♬ original sound – Dr. Kulja András

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!

(Kiemelt kép: Suhajda Szilárd Facebook oldala)