Ez volt Latinovits Zoltán egyik utolsó fellépése: olyan erővel szavalta az egyik legszebb magyar verset, mint talán soha máskor

Latinovits Zoltán fájdalmasan korán, 1976 június 4-én hunyt el, még 45. életévét sem töltötte be. Halálának körülményei máig vitatottak, egy biztos: a balatonszemesi vasúti átjáróban veszítette életét, amikor elütötte egy vonat.

Nehéz természetű ember volt, nem kedvelte az akkori rendszert és az akkori rendszer sem kedvelte őt. Nem lehetett vele könnyen kijönni, nem tűrhette a középszerűséget, a tehetségtelen embereket.

Mindent maximálisan jól akart csinálni és ezt várta el a többiektől is. Építészmérnöki diplomával rendelkezett, de színész szeretett volna lenni. Óriási szerencse az utókornak, hogy így döntött, hiszen se szerim se száma híres színházi szerepeinek, filmjeinek, versmondásainak.

Kossuth-díjat mégis csak jóval később, 1990-ben, posztumusz kaphatott, mert életében az akkori politikai vezetés nem volt hajlandó elismerni őt többek között származása (apja földbirtokos, édesanyja pedig Gundel-lány volt) miatt.

Az alábbi felvétel halálának évében, néhány hónappal halála előtt készült, így egyike legutolsó szavalatainak. Elementáris erővel mondja el Vörösmarty Mihály A vén cigány című versét:

Oszd meg, hogy mások is hallhassák!